Drágakövek

A drágakövek tömegét karátban mérik. 1 karát = 0,2 gramm. A karát aranynál mást jelent. Ott az aranytartalom százalékára utal. A 18 karátos 75%-os aranytartalmat jelent, míg a 14 karátos 58,33%-os aranytartalmat.

A drágakövek közül szépségében és értékében minden bizonnyal a gyémánt áll az elsõ helyen, amely nem más, mint elemi, kristályos szén. Nagy keménysége azzal van összefüggésben, hogy minden szénatom 4 kovalens kötéssel kapcsolódik 4 másik szénatomhoz. A gyémántot legtöbbször folyómedrekbõl mossák ki, akárcsak az aranyat. Kõzetekben csak Dél-Afrikában és Oroszországban fordul elõ. A gyémántból csiszolással készítik a briliánst. Ennek 68 lapját olyan szögûre csiszolják, hogy az ebbe belépõ fénysugarak a többszörös visszaverõdés és törés után kilépve csodálatos fényszórásúak. A világ egyik legnagyobb, fél kg tömegû gyémántját 1905-ben találták meg egy dél-afrikai bányában.

A gyémánton kívül még sok drágakõ és féldrágakõ ismert. Gyönyörûek a CaCO₃ összetételû kalcit kristályok, a gipszkristályok és a SiO₂kvarc kristályok (hegyi kristály, mely elnevezés a rómaiaktól származik, akik az Alpokból vitték haza Itáliába). Ezek fehér színûek, amennyiben nincs bennük egyéb összetevõ. Azonban a kristályosodási folyamat nemegyszer olyan oldatból történik, amely egyéb anyagot is tartalmaz. Ez általában már más színt ad a kristálynak, ennélfogva pazar színekben kerülhetnek elénk. Az ametiszt mangán- és vasvegyületekkel szennyezett kvarc. Az ibolyaszín különbözõ árnyalataiban fordul elõ.

A korund alumínium-oxid (Al₂O₃. Színtelen, áttetszõ fajtája a nemeskorund, amelyet drágakõnek is használnak. A kevésbé szép ásványokat nagy keménységük miatt csiszolóanyagként alkalmazzák. A zafír vas- és titán-oxiddal, a rubin pedig króm-oxiddal szennyezett Al₂O₃.

A szilárd földkéreg legnagyobb részét alkotó alumínium-szilikátok közül a legszebb és ritka ásványok is értékes drágakövek. Ilyen a topáz, amelyben króm-oxid és vas-oxid szennyezés is van, amelytõl általában sárgás színû.