Dr�gak�vek

A dr�gak�vek t�meg�t kar�tban m�rik. 1 kar�t = 0,2 gramm. A kar�t aranyn�l m�st jelent. Ott az aranytartalom sz�zal�k�ra utal. A 18 kar�tos 75%-os aranytartalmat jelent, m�g a 14 kar�tos 58,33%-os aranytartalmat.

A dr�gak�vek k�z�l sz�ps�g�ben �s �rt�k�ben minden bizonnyal a gy�m�nt �ll az elsõ helyen, amely nem m�s, mint elemi, krist�lyos sz�n. Nagy kem�nys�ge azzal van �sszef�gg�sben, hogy minden sz�natom 4 kovalens k�t�ssel kapcsol�dik 4 m�sik sz�natomhoz. A gy�m�ntot legt�bbsz�r foly�medrekbõl moss�k ki, ak�rcsak az aranyat. Kõzetekben csak D�l-Afrik�ban �s Oroszorsz�gban fordul elõ. A gy�m�ntb�l csiszol�ssal k�sz�tik a brili�nst. Ennek 68 lapj�t olyan sz�gûre csiszolj�k, hogy az ebbe bel�põ f�nysugarak a t�bbsz�r�s visszaverõd�s �s t�r�s ut�n kil�pve csod�latos f�nysz�r�s�ak. A vil�g egyik legnagyobb, f�l kg t�megû gy�m�ntj�t 1905-ben tal�lt�k meg egy d�l-afrikai b�ny�ban.

A gy�m�nton k�v�l m�g sok dr�gakõ �s f�ldr�gakõ ismert. Gy�ny�rûek a CaCO₃ �sszet�telû kalcit krist�lyok, a gipszkrist�lyok �s a SiO₂kvarc krist�lyok (hegyi krist�ly, mely elnevez�s a r�maiakt�l sz�rmazik, akik az Alpokb�l vitt�k haza It�li�ba). Ezek feh�r sz�nûek, amennyiben nincs benn�k egy�b �sszetevõ. Azonban a krist�lyosod�si folyamat nemegyszer olyan oldatb�l t�rt�nik, amely egy�b anyagot is tartalmaz. Ez �ltal�ban m�r m�s sz�nt ad a krist�lynak, enn�lfogva pazar sz�nekben ker�lhetnek el�nk. Az ametiszt mang�n- �s vasvegy�letekkel szennyezett kvarc. Az ibolyasz�n k�l�nb�zõ �rnyalataiban fordul elõ.

A korund alum�nium-oxid (Al₂O₃. Sz�ntelen, �ttetszõ fajt�ja a nemeskorund, amelyet dr�gakõnek is haszn�lnak. A kev�sb� sz�p �sv�nyokat nagy kem�nys�g�k miatt csiszol�anyagk�nt alkalmazz�k. A zaf�r vas- �s tit�n-oxiddal, a rubin pedig kr�m-oxiddal szennyezett Al₂O₃.

A szil�rd f�ldk�reg legnagyobb r�sz�t alkot� alum�nium-szilik�tok k�z�l a legszebb �s ritka �sv�nyok is �rt�kes dr�gak�vek. Ilyen a top�z, amelyben kr�m-oxid �s vas-oxid szennyez�s is van, amelytõl �ltal�ban s�rg�s sz�nû.