Idõrendi t�bl�zat

A teljess�g ig�nye n�lk�l...

Mikor ?	A Mer�nylet
- 514	Hipparkhosz, ath�ni tirannus. Harmi�dosz �s Arisztogeit�n gyilkolta meg, s b�r a mer�nyletet szem�lyes okokb�l k�vett�k el, m�gis, mint a k�zt�rsas�g els� v�rtan�i ker�ltek be t�rt�nelembe.
- 370	Iasz�n, Pherai tirannus, az egys�ges thessz�liai �llam megalap�t�ja. Mikor hadj�ratra k�sz�lt a perzs�k ellen, katonai d�szszeml�t tartott, ott �lte meg k�t ifj�, az eg�sz n�p szemel�tt�ra
- 353	Di�n, sz�rakuszai tirannus. El kellett hagynia Szic�li�t, de ie. 357-ben visszah�vt�k. Az a t�rekv�se, hogy a k�zt�rsas�got arisztokratikus �llamm� v�ltoztassa, er�s ellen�rz�st v�ltott ki, �s a v�gzet�v� v�lt. Az ath�ni Kal�pszosz megfojtotta.
- 337	III. Artaxerx�sz Okhosz, perzsa kir�ly. Kegyetlen uralkod� volt, f�k�nt a kis�zsiai szatrap�k gy�l�lt�k. Ie. 344-ben elfoglalta Egyiptomot, de uralkod�s�nak utols� �veiben meg kellett h�tr�lnia a n�vekv� maked�n hatalom el�tt. Egy Baogasz nev� eunuch gyilkolta meg, abban a rem�nyben, hogy megszil�rd�tja a maga befoly�s�t, ha az ut�da kegyeibe f�rk�zik.
- 336	Arsz�sz Artaxerx�sz legfiatalabb fia, Baogasz eunuch seg�tette a tr�nra. Amikor l�tta, hogy a kir�ly nem hajland� az � tan�csai szerint uralkodni, meg�lte.
- 330	III. Dareiosz Kodomannosz, az utols� �kori perzsa kir�ly. H�rom d�nt� csat�ban alulmaradt Nagy S�ndorral szemben. Baktri�ba sz�k�tt el�le, ahol k�s�bb Besszosz, a nagyhatalm� baktriai szatrapa parancs�ra meggyilkolt�k. Nagy S�ndor kir�lyi pomp�val temettette el a holttest�t.
- 129	Scipio Africanus Minor, m�velt politikus. Kor�nak egyik legjobb sz�noka, r�mai konzul, Karth�g� legy�z�je, Tiberius Sempronius Gracchus ellenfele. �lm�ban �lt�k meg a demokrat�k h�vei.
- 125	Tiberius Sempronius Gracchus, r�mai tribun. A harmadik pun h�bor� r�sztvev�je. F�ldreformot dolgozott ki, �s megpr�b�lta �thidalni a szakad�kot a gazdagok, patr�ciusok, �s a jogfosztott plebejusok k�z�tt. Miel�tt harmadszorra is megv�lasztott�k volna tribunnak, �ssze�tk�z�sre ker�lt sor h�vei �s az optimat�k k�z�tt. Szen�torok vert�k agyon, s a cinkosaik azut�n a holtest�t a Tiberisbe vetett�k.
- 72	Sertorius Quintus, r�mai demokrata �llamf�rfi �s hadvez�r. B�kez�en osztotta a hivatalokat �s m�lt�s�gokat, ez�rt kegyvesztett lett. D�szlakom�n �lte meg egy Perpenna nev� tiszt.
- 48	Gnaeus Pompeius Magnus, r�mai hadvez�r �s politikus, a triumvir�tus egyik tagja. Caesarral val� �ssze�tk�z�se �s a t�le elszenvedett veres�ge ut�n Egyiptomba menek�lt, s ott XV. Ptolemaiosz kir�ly tan�csad�j�nak parancs�ra orvul meggyilkolt�k.
- 43	Mayrcus Tullius Cicero, r�mai politikus, legend�s sz�nok �s term�keny �r�. Marcus Antonius parancs�ra gyilkolt�k meg Formiae melletti birtok�n.
37	Tiberius, r�mai cs�sz�r. �ll�t�lag a hal�los �gy�n fojtotta meg takar�val test�rparancsnoka, Macro.
41	Caligula, a harmadik r�mai cs�sz�r. �r�kl�tt epilepszi�ban szenvedett. K�ny�rtelen, f�ktelen despota, elt�kozolta az eg�sz �llamkincst�rt �s hihetetlen �nk�nyess�geket k�vetett el. Cassius Chaerea pretori�nus �lte meg a cs�sz�ri palot�ban.
54	Claudius, r�mai cs�sz�r. Harmadik feles�ge, a k�s�bbi N�r� cs�sz�r anyja, Agrippina �lte meg. M�rges gomb�t kevert az �tel�be.
59	Agrippina, r�mai cs�sz�rn�, N�r� cs�sz�r anyja. N�r� cs�sz�rs�g�nak els� �v�ben � uralkodott, k�s�bb tulajdon fia parancs�ra meggyilkolt�k.
69	Galba, r�mai cs�sz�r, N�r� ut�dja. Az ut�na tr�nra l�p� Otho parancs�ra gyilkolt�k meg.
96	Domitianus, r�mai cs�sz�r, Vespasianus fia, Titus fiv�re �s ut�da. Kegyetlen uralkod� volt, a n�p gy�l�lte. Sztehanosz, felszabad�tott rabszolga �lte meg.
222	Heliogabalus, erk�lcstelens�g�r�l h�rhedt r�mai cs�sz�r. Er�sen korl�tozta a szen�tus hatalm�t. Megpr�b�lta meggyilkoltatni k�s�bbi ut�d�t, Alexander Severust, de ezzel magaellen l�z�totta a pretori�nusokat. Azok agyonvert�k �s a holttest�t a Tiberisbe vetett�k.
235	Alexander Severus, r�mai cs�sz�r, Heliogabalus ut�da. Nemes gondolkod�s�, m�velt ember, de rossz hadvez�r. Katon�i �lt�k meg anyj�val egy�tt, ut�da a tr�k Maximinus Thrax parancs�ra mainzi t�bor�ban.
882	VIII. J�nos, r�mai p�pa. Kem�nyen elnyomta a r�mai nemess�g vil�gi hatalm�t. Meggyilkolt�k, �s holtteste f�l�tt v�lasztott�k meg az �j p�p�t, I. Marinust.
928	VI. Le�, r�mai p�pa. Er�s hatalomra tett szert, de csak f�l �vig birtokolta. B�rgyilkos �lte meg, politikai ellenfelei megb�z�s�b�l. X. J�nos, r�mai p�pa. B�rt�nben �lt�k meg a veszedelmes, �s befoly�sos kurtiz�n, Marozia parancs�ra, aki a p�pa szeret�j�nek, Theodor�nak a l�nya volt. Theodora, az akkori r�mai politika sz�rke eminenci�sa, olyan nagy hatalommal b�rt, hogy szeret�j�t a p�pai tr�nra juttatta.
964	XII. J�nos, r�mai p�pa. Kicsapong� �letet folytatott. Mint esk�szeg�t, szents�gt�r�t �s v�rfert�z�t, politikai ellenfelei meg�lt�k.
974	VI. Benedek, r�mai p�pa. I. Nagy Ott� hal�la ut�n Centius Crescentius r�mai konzul utas�t�s�ra az Angyalv�rban megfojtott�k.
983	II. Ott�, n�met kir�ly, majd n�met-r�mai cs�sz�r. I. Ott� fia. Anyja kezdett�l fogva nagy befoly�st gyakorolt politik�j�ra. Felkel�st nyomott el N�metorsz�gban, harcolt az arabokkal �s g�r�g�kkel. R�m�ban halt meg, k�l�n�s hal�llal: keszty�j�t er�s m�reggel itatt�k �t. Felh�zta, �s sz�rnyethalt.
998	XVI. J�nos, p�pa. V. Gergely ellenp�p�ja. A hatalom�rt v�vott harcban foglyul ejtett�k, kegyetlen�l megk�nozt�k, �s meg�lt�k.
1170.12.29.	Thomas Becket, centerburyi �rsek, a katolikus egyh�z hatalm�nak v�delmez�je. II. Henrik nevezte ki �rseknek, mert azt rem�lte, hogy t�mogatni fogja �rdeket. Becket azonban az egyh�zat f�l�be helyezte az uralkod�nak. A kir�ly parancs�ra �lte meg n�gy lovag a centerburyi sz�kesegyh�z olt�ra el�tt. K�t �vvel k�s�bb a katolikus egyh�z szent� avatta.
1208.06.21.	Sv�b F�l�p, n�met kir�ly. M�r uralkod�sa kezdet�n veszedelmes ellenf�lre tal�lt, a k�s�bbi ut�da, Welf Ott� �s III. Ince p�pa szem�ly�ben. Visz�lyukba I. Premysl Ottok�r cseh kir�ly is beleavatkozott. F�l�p�t (Welf) IV. Ott� parancs�ra, Ott� von Wittelsbach bajor gr�f �lte meg.
1306.08.04.	III. Vencel, cseh kir�ly, az utols� Premysl a cseh tr�non. Olomoucban az esperes h�z�ban gyilkolta meg Konrad von Botenstein n�met zsoldos, amikor �ppen hadj�ratra k�sz�lt I. Lokietek Ul�szl� lengyel kir�ly ellen. Az �rs�g lekaszabolta a n�metet, miel�tt meg�llap�thatt�k volna, hogy csakugyan gyilkolt-e.
1308.05.01.	(Habsburg) I. Albert, n�met cs�sz�r. Ellens�ge volt II. Vencel cseh kir�lynak, akinek a hatalma akkort�jt n�veked�ben volt. 1304-ben be is t�rt Csehorsz�gba, de visszavonul�sra k�nyszer�lt. III. Vencel meg�l�se ut�n fi�t, Rudolfot �ltette a cseh tr�nra. Albertet a t�rt�nelemben Parricida J�nosk�nt ismert unokafiv�re �lette meg Sv�jcban, �r�k�s�d�si visz�ly miatt.
1399.02.14.	II. Rich�rd, angol kir�ly. A n�pnek �g�rt kedvezm�nyeket a parlamentben nem tudta kereszt�lvinni. Rokonszenvezett a francia kir�lyi udvarral, s ez Angli�ban ellen�rz�st v�ltott ki. 1399-ben unokafiv�re �s k�s�bbi ut�da Henrik Hereford hercege foglyul ejtette, megfosztotta tr�nj�t�l, �s b�rt�nbe vetette. A b�rt�nben meggyilkoltatta, �s mint IV. Henrik, maga �lt a tr�nra.
1422.03.09.	Jan Zelivsky, radik�lis pr�gai huszita pr�dik�tor, a pr�gai szeg�nyek sz�sz�l�ja. Tehets�ges szervez� volt, a szeg�ny �s a k�z�pr�tegek vez�re, a reakci�s v�rosi polg�rs�g ellen. 1422.03.09.-�n a pr�gai tan�cstagok az �jv�rosi V�rosh�z�ra csalt�k, s ott kilenc h�v�vel egy�tt meggyilkolt�k.
1478.04.26.	Giuliano Medici, Lorenzo Medici fiv�re �s t�rsuralkod�ja. Mindketten Firenz�ben �s Toscan�ban uralkodtak. A firenzei Pazzia csal�d, IV. Sixtus p�pa t�mogat�s�val, �sszeesk�v�st sz�tott ellen�k, amelynek sor�n mindkett�j�ket meg akart�k �lni, a mer�nyl�knek azonban csak Giuliano esett �ldozatul.
1562.02.18.	Francois de Guise, herceg, a francia katolikus t�bor vez�re, a hugenott�k esk�dt ellens�ge. H�veivel a vassyi v�rengz�s sor�n hugenott�k sz�zait m�sz�rolta le, �s ezzel elind�totta a hugenotta h�bor�t. Orle�nsnak vonult�ban a fanatikus hugenotta Poltrot de M�r� agyonl�tte.
1572.08.24.	Gaspard de Ch�tillon Coligny, tengernagy a francia protest�nsok vez�re. A Katolikus Liga tagjai gyilkolt�k meg Henri de Guise parancs�ra. Guise herceg kiv�rta a St. Germain l’Auxerrois templom�nak harangszav�t, s a gyilkosok �l�n bet�rt Coligny h�z�ba. Egyik�k meg�lte az admir�list �s a holttest�t kidobta az ablakon. Ez volt a kezdete annak a v�rf�rd�nek, amely Szent Bertalan –�j n�ven ker�lt be a t�rt�nelembe.
1584.07.10.	Or�niai Vilmos, n�metalf�ldi helytart�. Egy val�sz�n�leg II. F�l�p szolg�lat�ban �ll� G�rard nev� b�rgyilkos l�tte agyon Delftben.
1588.12.23.	Henri de Guise, herceg a Katolikus Liga vez�re, Le Balafr�nak (Sebhelyesnek) is nevezt�k. III. Henrik, aki tartott a herceg n�vekv� hatalm�t�l, megh�vta az uralkod� karok �s rendek �l�s�re, Blois-ba. A kir�ly dolgoz�szob�j�nak el�csarnok�ban a kir�ly test�rs�g�nek negyven�t tagja v�rta. T�rd�f�sekkel �lt�k meg. Mint mondj�k, Henrik kir�ly odament, hogy megn�zze, �s beler�gott, �rtalmatlann� tett ellenfele holttest�be.
1589.08.01.	III. Henrik, francia kir�ly, a hugenott�k ellens�ge, a h�rhedt Szent Bertalan-�j kezdem�nyez�je. Sohasem volt szil�rdan a kez�ben a hatalom. V. Sixtus p�pa ki�tkozta. A Guise csal�d felbujt�s�ra Jacques Cl�ment, fanatikus dominik�nus bar�t gyilkolta meg, P�rizs ostroma idej�n.
1610.05.14.	IV. Henrik, francia kir�ly, eredetileg a hugenott�k vez�re. Az�rt, hogy a p�rizsiakat megnyerje mag�nak, katolikus hitre t�rt. N�h�ny sikertelen k�s�rlet ut�n gyilkolta meg Francois Ravaillac.
1672.08.20.	Jan �s Cornelius Witt, polg�ri sz�rmaz�s� holland �llamf�rfiak. �ll�t�lagos haza�rul�s�rt a fanatiz�lt h�gai t�meg felkoncolta �ket.
1757.01.05.	XV. Lajos, francia kir�ly. Gyenge, k�nnyen befoly�solhat� uralkod� volt. Tiszt�zatlan okokb�l, t�rrel t�madt r� egy Damiens nev� orgyilkos. A kir�ly t�l�lte a t�mad�st.
1762.07.17.	III. P�ter, orosz c�r, a Ropsa-er�dben gyilkolt�k meg, az Alekszej Orlov vezette �sszeesk�v�k, az un. “h�lgyforradalom” idej�n, amelynek eredm�nyek�ppen Nagy Katalin ker�lt a tr�nra.
1792.03.16	III. Guszt�v, sv�d kir�ly, aki �rtelmetlen, eleve vesztes h�bor�ba kezdett Oroszorsz�ggal. El�t�lte a francia forradalmat. Anckerstr�m kapit�ny l�tte agyon egy �larcosb�lon.
1799.04.28.	Bonnier �s Roberjot, francia k�vetek. Rastattban egy husz�rsz�zad �lte meg �ket, �ll�t�lagos k�mked�s miatt.
1801.03.23.	I. P�l, orosz c�r. A gyengeelm�j� c�rt egy Pahlen gr�f vezette �sszeesk�v�-csoport �lte meg, mert nem volt hajland� �nk�nt lemondani a tr�nr�l.
1807.05.29.	III. Szelim, t�r�k szult�n, halad� szellem� reform�tor. Az a t�rekv�se, hogy eur�pai mint�ra szervezze �t hadsereg�t, v�gzetess� v�lt sz�m�ra. Magaellen ford�totta a janics�rokat, s azok, unoka�ccse parancs�ra meg�lt�k. Unoka�ccse azut�n IV. Musztafak�nt k�vette a tr�non.
1809.10.12.	I. Nap�leon, francia cs�sz�r. Sch�nbrunni tart�zkod�sa idej�n egy Staps nev� n�met k�s�relt meg mer�nyletet ellene.
1810	Hans Axel Fersen, sv�d marsall. R�szt vett az amerikai f�ggetlens�gi h�bor�ban. 1791-ben, fuvarosnak �lt�zve, egyik �rtelmi szerz�je volt a francia kir�lyi csal�d sz�k�si k�s�rlet�nek. Elterjedt r�la, hogy r�sze van a tr�n�r�k�s hal�l�ban, s a felb�sz�lt t�meg meglincselte.
1812	Spencer Perceval, brit minisztereln�k. Val�sz�n�leg bossz�b�l l�tte agyon John Bellingham keresked�, a parlament �p�let�nek bej�rata el�tt.
1814	Fulgencio Yedros, Paraguay K�zt�rsas�g megalap�t�ja. Ut�da, Gasper de Francia l�vette le, akinek f�ldi maradv�nyait a feld�h�d�tt t�meg, k�s�bb kivitte az Inkarn�ci� templom�nak olt�ra al�l, �s a foly�ba dobta.
1820.02.13.	Charles Ferdinand de Berry, herceg, X. K�roly, francia kir�ly fia, a tr�n �r�k�se. Velenc�ben gyilkolta meg egy Louvel nev� mer�nyl�.
1824.07.19.	Augustin de Iturbide, mexik�i politikus, I. Augustin n�ven k�s�bb Mexik� cs�sz�ra, a forradalom elind�t�ja. Az ellenz�k azonban szembeszeg�lt vele, f�ld�nfut�nak nyilv�n�totta, �s lel�vette.
1829.01.01	Blanco, t�bornok, Bol�via k�zt�rsas�gi eln�ke Velazquez ut�n, akit a Kongresszus megfosztott hatalm�t�l. Az ellenz�k k�pvisel�i gyilkolt�k meg.
1830	Antonio Jos� Sucre, marsall, Bol�via m�sodik eln�ke, a legend�s felszabad�t�, Simon Bol�v�r bar�tja. Cartagena mellett gyilkolt�k meg, miut�n lemond�sra k�nyszer�ttett�k.
1831.10.09.	Joan�sz Ant�niosz Kapodisztriasz, az els� g�r�g eln�k. �nk�nyuralmi t�rekv�sei voltak. Egy politikai fogoly fia �s fiv�re �lte meg.
1835.07.28.	Lajos F�l�p, francia kir�ly. Giuseppe Fieschi olasz kalandor t�madt r� P�rizsban. A mer�nyl� huszonn�gy puskacs�vet k�t�tt �ssze, �s s�t�tt el egyszerre, a pokolg�p meg�lte Mortier marsallt �s a kir�ly k�s�ret�nek negyven tagj�t. A kir�ly s�rtetlen maradt.
1840.06.10.	Vikt�ria, angol kir�lyn�. Oxford pinc�r mer�nyletet k�s�relt meg ellene, de eredm�nytelen�l.
1842.05.30.	Vikt�ria, angol kir�lyn�. �jabb mer�nyletet k�s�relt meg ellene Francis komornyik.
1849.07.12.	Vilmos, herceg, k�s�bbi porosz kir�ly �s n�met cs�sz�r. Niederingelheimi tart�zkod�sa alatt pr�b�lt�k meggyilkolni.
1850.05.22.	IV. Frigyes Vilmos, porosz kir�ly. Egy elmeh�borodott t�zolt� k�s�relt meg ellene mer�nyletet. Par�d�s egyenruh�ban, amelyet maga tervezett �s varratott, pisztollyal l�tt r� a kir�lyra. Elmegy�gyint�zetbe ker�lt.
1854.03.27.	III. K�roly Ferdin�nd, Parma �s Piacenza uralkod�ja. Meggyilkol�s�nak oka a kegyetlen uralm�val val� �ltal�nos el�gedetlens�g.
1856.12.08.	II. Ferdin�nd, n�polyi uralkod�, s “legistenf�l�bb kir�ly”. Megv�dte ugyanis IX. Pius p�p�t a radik�lisok el�l, s mened�ket ny�jtott neki. Kegyetlen�l �ld�zte a felkel�ket �s az ellenz�k k�pvisel�it. T�mad�ja: Agesilao Milano.
1960.08.12.	I. Danilo, Montenegr� els� vil�gi fejedelme. Uralkod�sa alatt visz�lyokra �s ny�lt �ssze�tk�z�sekre ker�lt sor a t�r�k�kkel, amelyek azonban Danil�ra n�zve kedvez�en v�gz�dtek. Reformjaival ellens�geket szerzett az emigr�nsok k�z�tt. Cattar�ban gyilkolta meg egy Todor Kadics nev� sz�kev�ny montenegr�i.
1861.07.14.	I. Vilmos, porosz kir�ly. A nacionalista Oskar Becker k�s�relt meg mer�nyletet ellene Baden-Badenben, de csak k�nnyebben sebes�tette meg.
1866.07.05.	Otto von Bismarck, n�met �llamf�rfi. N�metorsz�g porosz vezet�s alatt t�rt�n� egyes�t�s�t h�bor�k �r�n is igyekezett megval�s�tani. Kem�nyen l�pett fel minden demokratikus megmozdul�ssal szemben, v�g�l n�pszer�tlenn� v�lt. Egy Cohen-Blind nev� di�k pr�b�lta meg�lni.
1868.06.29.	III. (Obrenovic) Mih�ly, szerb fejedelem. Karadjordjevic S�ndor h�vei �lt�k meg a belgr�di Topcider parkban. Az �sszeesk�v�k �l�n Radovanovic �gyv�d �llt.
1871.12.12.	Cirillo Antonio Rivarola, Paraguay K�zt�rsas�g eln�ke. Er�szakos hal�llal halt meg a f�v�ros utc�j�n.
1872.01.19.	I. Amadeus, II. Viktor Em�nuel olasz kir�ly fia. Idegen l�t�re ker�lt a spanyol tr�nra, ez�rt a spanyol Habsburgok h�vei megpr�b�lt�k eltenni l�b al�l. A mer�nylet nem siker�lt ugyan, de Amadeus megijedt, �s ink�bb lemondott.
1872.02.08.	Richard Southwell Bourke, indiai angol kir�ly. A Port Blair-i fogh�z megl�togat�sa alkalm�val �lte meg egy beb�rt�nz�tt muzulm�n.
1874.07.13.	Otto von Bismarck, n�met kancell�r. Eduard Kullmann kissingeni k�d�rseg�d k�vetett el ellene mer�nyletet.
1875.08.06.	Gabriel Garcia Moreno, Ecuador eln�ke, konzervat�v politikus. Diktat�r�ja er�s ellenszenvet v�ltott ki. Gyilkosai k�zvetlen k�rnyezet�b�l ker�ltek ki.
1876.06.04.	Abdul Aziz, t�r�k szult�n. A politikai fordulat ut�n, amelynek k�vetkezm�nyek�ppen lemondott, meggyilkolt�k.
1877.08.12.	Juan Battista Gill, Paraguay K�zt�rsas�g eln�ke. B�tyj�val egy�tt er�szakos hal�lt halt.
1878.11.17.	Umberto, olasz kir�ly. Passanente szak�cs pr�b�lta meg�lni N�polyban.
1879.02.21.	D. N. Krapotkin, harkovi korm�nyz�. Anarchist�k gyilkolt�k meg.
1885.11.25.	XII. Alfonz, Spanyol kir�ly. Ol�via, Bourbon-ellenes �sszeesk�v� k�vetett el mer�nyletet ellene.
1887.03.01.	III. S�ndor, orosz c�r. A Narodnaja Volja terrorista csoport k�s�relt meg mer�nyletet ellene.
1890.07.07.	Mendez, Salvador K�zt�rsas�g eln�ke. Politikai buk�sa ut�n gyilkolt�k meg.
1891.03.27.	Belcsev, bolg�r miniszter. P�nszl�vist�k �lt�k meg.
1895.07.15.	Sztepan Sztambulov, bolg�r minisztereln�k. Az ellenz�k ruszofil csoportja �lte meg.
1898.02.03.	Jos� Maria Reyna Barrois, guatemalai eln�k. Amikor dikt�tornak nyilv�n�totta mag�t, unokafiv�re, Prosper Morales utas�t�s�ra meg�lt�k.
1900.11.16.	II. Vilmos, n�met cs�sz�r �s porosz kir�ly. Schnapekn�, egy elmeh�borodott asszony fejsz�t dobott r�.
1901.03.06.	II. Vilmos, n�met cs�sz�r. Dietrich Weiland br�mai haj�gy�ri munk�s mer�nyletet k�s�relt meg ellene.
1902.04.15.	D. Sz. Szipjagin, orosz c�ri bel�gyminiszter. Balbasov di�k �lte meg P�terv�rott.
1904.06.16.	N. I. Bobrikov, Finnorsz�g orosz c�ri f�korm�nyz�ja, a kem�ny, oroszos�t� politika sz�sz�l�ja. Eugen Schaumann mer�nylet�nek esett �ldozatul.
1905.02.17.	Szergej, nagyherceg, a c�r nagyb�tyja, moszkvai f�korm�nyz�. Kaljajev forradalm�r di�k bomb�ja �lte meg.
1906.08.15.	P. A. Sztolipin, a c�ri korm�ny minisztereln�ke. P�terv�rt�l nem messze fekv�, vid�ki otthon�ban olyan bombamer�nyletet �lt t�l, amelynek k�vetkezt�ben 27 ember meghalt, 32 pedig megsebes�lt.
1908.02.01.	I. K�roly, portug�l kir�ly �s Lajos F�l�p, portug�l tr�n�r�k�s, k�zt�rsas�gp�rtiak t�mad�sa k�vetkezt�ben haltak meg Lisszabonban.
1908.02.28.	Mohamed Ali, perzsa sah. Forradalm�rok �lt�k meg.
1911.02.22.	P. A. Sztolipin, a kijevi v�rosi sz�nh�zban hal�losan megsebes�ti egy forradalm�r, a c�r jelenl�t�ben.
1912.02.22.	Francisco Indalecio Madero, mexik�i k�zt�rsas�gi eln�k. Helyettes�vel Suarez m�sodeln�kkel egy�tt �lt�k meg a v�reskez�, alkoholista Victoriano Huerta t�bornok parancs�ra, aki eln�knek ki�ltotta ki mag�t, de k�s�bb b�rt�nben halt meg.
1912.11.12.	Jos� Canalejas y Mendez, spanyol miniszter. Anarchista mer�nylet �ldozata lett.
1913.03.05.	I. Gy�rgy, g�r�g kir�ly. Szalonikiben �lt�k meg.
1916.10.21.	Karl von St�rgkh, gr�f, osztr�k minisztereln�k. Ellenezte a n�pk�pviseletet az �llamigazgat�sban. A szoci�ldemokrata Friedrich Adler l�tte agyon.
1918.07.30.	Vlagyimir Iljics Lenin, A szovjet�llam megalap�t�j�t �s vezet� dolgoz�j�t a Michelson gy�r gy�l�s�r�l visszat�r�ben k�t m�rgezett pisztolygoly� sebezte meg. Ugyanezen a napon �lt�k meg a jobboldali eszerek P�terv�rott M. S. Urickijt, �s valamivel kor�bban V. V. Volodarszkijt. A Lenin ellen elk�vetett mer�nylet h�re az orsz�gban nagy felh�borod�st keltett.
1918.10.31.	Tisza Istv�n, gr�f, magyar �llamf�rfi. Az �llamfordulat ut�n, forradalmi katon�k �lt�k meg, mint a “nemzeti szerencs�tlens�g okoz�j�t”.
1918.12.14.	Paes, portug�l korm�nyf�. Politikai ellenfelei �lt�k meg.
1919.01.08.	Karel Kram�r, csehszlov�k minisztereln�k. A p�nzemberek �rdekeit k�pvisel� korm�nyf�t a pr�gai v�r folyos�j�n t�madta meg a tizennyolc �ves A. J. Stastny. Goly�ja megcs�szott Kram�r lev�lt�rc�j�n, �s �gy a minisztereln�k sebes�l�s n�lk�l meg�szta.
1919.02.19.	Georges-Benjamin Clemenceau. A francia politikus a p�rizsi Franklin utc�n Cottin mer�nylete k�vetkezt�ben megsebes�lt.
1919.04.10.	Emiliano Zapata, mexik�i forradalm�r, a “legy�zhetetlen �s megvesztegethetetlen”. Egy ellenforradalm�r gyilkolta meg, aki k�s�bb t�bornoki rangot �s sz�zezer pes�t kapott jutalmul.
1920.05.21.	Venustiano Carranza, a forradalom ut�ni els� mexik�i eln�k. Menek�l�s k�zben �lt�k meg egy ellenz�ki frakci� tagjai, kihaszn�lva egy reakci�s puccs z�rzavar�t.
1921.03.08.	Eduardo dato e Iradier, spanyol minisztereln�k. Anarchist�k �lt�k meg.
1921.03.15.	Talaat pasa, t�r�k minisztereln�k. Politikai ellenfelei meggyilkolt�k.
1922.06.02.	Sir Henry Wilson, t�bornok, brit t�bornagy, az �r felszabad�t�si mozgalomesk�dt ellens�ge. Egy �r hazafi �lte meg Belfastban.
1922.12.16.	Gabriel Narutowicz, lengyel eln�k. Egy fanatikus gyilkolta meg, nem sokkal megv�laszt�sa ut�n.
1923.01.05.	Alois Rasin, csehszlov�k p�nz�gyminiszter, a nagyt�ke �rdekeinek �rv�nyes�t�je. Alois Soupal, tizenkilenc �ves bankhivatalnok mer�nyletet k�vetett el ellene, �s hal�losan megsebes�tette. Soupal azel�tt a CSKP tagja volt, de n�zetk�l�nbs�gek miatt kil�pett a p�rtb�l. Tette m�gis a CSKP elleni kamp�ny �r�gy�v� v�lt, �s a kommunistaellenes �llamv�delmi t�rv�ny elfogad�s�hoz vezetett, amelynek alapj�n sz�mos kommunista funkcion�riust �t�ltek el.
1923.06.14.	Alekszander Sztambolijszkij, bolg�r minisztereln�k. Katonai puccs �ldozata lett.
1923.07.20.	Francisco (Pancho) Villa, t�bornok, a mexik�i forradalom legend�s h�se. Politikai ellenfelei �lt�k meg (tizenk�t gyilkos�nak tizenh�rom goly�ja tal�lta el). A mer�nylet h�tter�ben Valles miniszter �llt, s a k�s�bbi mexik�i eln�k, Alvaro Obreg�n.
1924.06.10.	Giacomo Matteotti, olasz k�z�r�, politikus �s szocialista k�pvisel�. It�lia reformista szocialista p�rtj�nak titk�ra, elsz�nt antifasiszta. Mussolini parancs�ra elrabolt�k �s meg�lt�k. Holttest�t csak augusztus 6-�n, a via Flamini�t�l nem messze tal�lt�k meg.
1924	Benito Mussolini, fasiszta dikt�tor. Egyetlen �v alatt n�gy mer�nyletet �lt �t.
1926.08.01.	Primo de Rivera, spanyol minisztereln�k. Barcelon�ban mer�nyletet k�vettek el ellene.
1928.07.17.	Alvaro Obreg�n, t�bornok. Mexik� antiklerik�lis eln�ke. R�viddel �jrav�laszt�sa ut�n �lte meg egy Cristeros nev� felb�relt fanatikus katolikus.
1932.05.06.	Paul Doumer, a II. Francia K�zt�rsas�g 13. Eln�ke. Egy elz�ll�tt orvos, az orosz emigr�ns Gorgulov gyilkolta meg.
1932.05.15.	Inukai, jap�n minisztereln�k. �llamcs�ny sor�n �lte meg h�rom tenger�sz-egyenruh�s f�rfi, val�sz�n�leg tisztek.
1934.12.01.	Sz. M. Kirov, a kommunista p�rt �s a szovjet�llam kimagasl� szem�lyis�ge. Egy meg�talkodott �rul�, a p�rt �s a szovjethatalom �d�z ellens�ge gyilkolta meg Leningr�dban.
1935.04.14.	Paul Avery, szakszervezeti dolgoz� az USA-ban. A Fekete L�gi� fasiszta szervezet fanatiz�lt tagjai embertelen�l hal�lra korb�csolt�k.
1936.02.04.	Wilhelm Gustloff, a hitleri n�ci birodalom funkcion�riusa Sv�jcban. D. Frankfurter �lte meg Davosban, tiltakoz�sul az 1935-ben elfogadott zsid�ellenes n�rnbergi t�rv�nyek ellen, amelyek lehet�v� tett�k a zsid�k kiirt�s�t.
1936.08.13.	Calvo Sotelo, spanyol rend�rtiszt �s monarchista k�pvisel�. Meg�l�se jelad�s volt polg�rh�bor� kit�r�s�re.
1937.02.19.	Grazi�ni, marsall, a fasiszta uralom megsz�llta Eti�pia olasz alkir�lya. Addis Abeb�ban k�vettek el mer�nyletet ellene.
1942.12.24.	Francois Darlan, francia tengernagy, politikus, a fegyveres er�k vez�rkari f�n�ke. A m�sodik vil�gh�bor�ban az �szak-Afrik�ban harcol� amerikai hadsereg vez�rkar�n�l dolgozott. Egy francia di�k mer�nylet�nek esett �ldozatul.
1948.01.30.	Mahatma Gandhi, hindu filoz�fus �s politikus, a XX. Sz�zad egyik legkimagasl�bb szem�lyis�ge, az indiai nemzeti felszabad�t� mozgalom vez�re. Egy terrorista csoport �l�n �ll� m�velt brahman, Godse �js�g�r� �lte meg.
1948.09.17.	Folke Bernadotte gr�f, a Sv�d V�r�skereszt eln�ke �s az ENSZ k�l�nmegb�zottja (f�leg a K�zel-Kelet �gyeiben). Izraeli terrorist�k �lt�k meg, a jeruzs�lemi Stern cionista k�mszervezet egy csoportj�nak tagjai, akiket Baruch Nadel ezetett.
1950.11.01.	Harry S. Truman, az USA eln�ke. K�t Puerto Rico-i k�vetett el ellene sikertelen mer�nyletet.
1950	Carlos Delgado Chalbaud, ezredes, venezuelai dikt�tor. Egy tiszti csoport �s Adams, amerikai katonai attas� seg�ts�g�vel megd�nt�tte az ismert �r�, Romulo Gallegos, venezuelai eln�k uralm�t, k�t �v m�lva azonban meggyilkolt�k a soron k�vetkez� dikt�tor, Jimenez �gyn�kei.
1951.07.20.	Abdullah Ibn Husszein, Jord�n kir�ly. A brit gyarmatos�t� politika legmegb�zhat�bb k�zel-keleti t�mogat�ja. Egy meccsen �lt�k meg.
1952.03.27.	Konrad Adenauer, az NSZK kancell�rja. Ismeretlen tettesek robban�anyagot tartalmaz� csomagot k�ldtek neki. Felbont�sakor a robban�s egy rend�rt meg�lt, h�rmat pedig megsebes�tett. Adenauer s�rtetlen maradt.
1952.12.27	Ferhad Hachet, tuniszi szakszervezeti vezet�. A V�r�s K�z reakci�s terrorista szervezet tagjai gyilkolt�k meg.
1955	Jos� Antonio Rem�n, Panama K�zt�rsas�g eln�ke. A l�versenyt�ri lel�t�n l�tt�k agyon.
1956	Anastazio Somosa t�bornok, Nicaragua dikt�tora, az USA odaad� h�ve. Egy Rigoberto L�pez P�rez nev� nacionalista l�tte le.
1956.04.10.	Mohamed Riza Pehlevi, ir�ni sah. Egy katonai d�szszeml�n akart�k meg�lni. A tiszt, aki a mer�nyletet elk�vette, rosszul c�lzott, de a sah hely�n egy�bk�nt is csak az �t gyakran helyettes�t� altereg�ja, Mohtander �llt uralkod�i d�szegyenruh�ban. K�s�bb egy �jabb mer�nylet k�vetkezt�ben, csakugyan �let�t �ldozta ur��rt.
1957.07.26.	Castillo Armas, ezredes, guatemalai dikt�tor. � volt a parancsnoka annak az USA �ltal p�nzelt �s felfegyverzett fegyveres inv�zi�nak, amely megd�nt�tte Guatemal�ban a demokratikus rendszert. Az uralkod� junt�n bel�l zajl� hatalmi harcokban gyilkolta meg szem�lyes test�rs�g�nek parancsnoka, R. Vasquez S�nchez.
1958.07.14.	II. Feiszal, iraki kir�ly. 1958-ban az Arab Sz�vets�g (Jord�nia-Irak) k�pvisel�je �s a fegyveres er�inek f�parancsnoka. Bagdadban, felkel�s sor�n �lt�k meg nagyb�tyj�val, Abdul Ilahival egy�tt.
1959.09.25.	Salomon Bandaranike, Ceylon minisztereln�ke, a Ceyloni Szabads�g P�rt vez�re, szoci�lis �j�t�. Belpolitikai v�ls�g idej�n �lte meg egy felbujtott fanatikus.
1960.08.28.	Hassz�n Madzsali, jord�niai minisztereln�k. A II. Husszein kir�lynak sz�nt id�z�tett bomba �lte meg. A kir�ly ez�ttal is s�rtetlen maradt, ak�rcsak az el�z� nyolc mer�nylet alkalm�val.
1960.10.12.	Asszanuma, jap�n politikus, a Jap�n Szocialista P�rt eln�ke, a b�k�s egy�tt�l�s elv�nek k�vetkezetes �rv�nyes�t�je. Kezdett�l fogva k�zd�tt a jap�nban l�tes�tend� amerikai t�maszpontok ellen. Egy toki�i nyilv�nos �l�sen �lte meg egy jap�n terrorista.
1961.01.17.	Patrice Lumumba, a Kong�i K�zt�rsas�g els� minisztereln�ke, a gyarmatellenes politika k�pvisel�je. Mobutu ezredes puccsa idej�n elhurcolt�k, �s Katang�ban orvul meggyilkolt�k.
1961.05.30.	Rafael Leonidas Trujillo Molina, a Dominikai K�zt�rsas�g dikt�tora �s eln�ke, gy�l�lt �s kompromitt�lt sokszoros milliomos. Harmincegy �vig tart�diktat�r�ja ut�n a f�v�rosban Ciudad Trujill�ban (amelyet a maga nev�re keresztelt �t) Juan T. Diaz t�bornok �lte meg.
1961.09.18.	Das Hammarskj�ld sv�d diplomata, az ENSZ f�titk�ra. Rep�l�g�p-szerencs�tlens�g �ldozata lett az �szak-rhodesiai Ndol�ba utazt�ban, amelynek k�r�lm�nyei nem z�rj�k kin a mer�nyletet.
1963.01.13.	Olympio Silvanus, Togo K�zt�rsas�g els� �llameln�ke. �llamcs�ny sor�n �lt�k meg az USA nagyk�vets�g�re val� menek�l�si k�s�rlete k�zben.
1963.05.22.	Grigorisz Lambrakisz, a G�r�g Kommunista P�rt vezet� szem�lyis�ge. Szalonikiben �lt�k meg, az un. Harmincn�gyek pere ut�n.
1963.11.02.	Ngo Dinh Diem, d�l-vietnami �llamf�rfi, a legreakci�sabb �zsiai politikusok egyike. D�l-Vietn�m eln�ke �s dikt�tora. Katonai �llamcs�ny sor�n �lt�k meg.
1963.11.22.	John Fitzgerald Kennedy, amerikai eln�k. �sszeesk�v�s �ldozata lett, amelynek h�ttere mind a mai napig nincs tiszt�zva. A rend�rs�g ugyan, mint �ll�t�lagos gyilkost, elfogta Lee Harwey Oswaldot, �t azonban nyomban r� agyonl�tte, �s �gy �r�kre eln�m�totta Jack Ruby.
1965.02.13.	Umberto Delgado, t�bornok, portug�l politikus. A Salazar dikt�tor ellen elk�vetett sikertelen puccs ut�n sz�m�zt�k. 1961-ben r�szt vett a Santa Maria portug�l haj� elrabl�s�ban, mint az illeg�lis Portug�l Nemzeti Felszabad�t�si Front vez�re. Orvul meggyilkolt�k a portug�l-spanyol hat�ron.
1965.02.21.	Malcolm X., amerikai politikus, a n�ger halad� mozgalom k�pvisel�je, a Black Muslims vez�re. Politikai ellenfelei �lt�k meg.
1966.09.06.	Hendrik French Verwoerd, reakci�s d�l-afrikai �llamf�rfi �s korm�nyf�. Korm�nyz�sa alatt a D�l-Afrikai Uni� 1961-ben kil�pett a Brit Nemzetk�z�ss�gb�l. Mer�nylet �ldozata lett.
1968.04.11.	Rudolf Dutschke, a N�metorsz�g Szoci�ldemokrata P�rtja ideol�gusa, baloldali radik�lis di�kvez�r. Nyugat-Berlinben r�l�tt �s s�lyosan megsebes�tette a fiatalkor�, t�bbsz�r�sen b�ntetett Josef Bachmann, Nap�leon �s Hitler lelkes csod�l�ja.
1968.06.05.	Robert Kennedy, amerikai szen�tor, az USA eln�kjel�ltje, a meggyilkolt John F. Kennedy �ccse. A 24 �ves bev�ndorolt Szirhan l�tte le a Los Angeles-i Ambassador Sz�llod�ban. A mer�nylet politikai h�ttere tiszt�zatlan.
1969.12.31.	Joseph A. Yablonski, az USA B�ny�szszakszervezet�nek (UMWA) eln�ks�gi tagja. A halad� szellem� szakszervezeti vezet�t, feles�g�t �s 25 �ves l�ny�t politikai ellenfelei �ltal felb�relt hivat�sos b�rgyilkosok �lt�k meg, brut�lis kegyetlens�ggel.
1970.03.06.	Theodore Gold, az USA t�rsadalm�nak demokratiz�l�s�ra alakult di�kszervezet 23 �ves tagja, a Columbia Egyetemen 1968-ban kirobbantott di�ksztr�jk vez�re. A New York-i Greenwich Village m�v�sz negyedben t�rt�nt robbant�snak esett �ldozatul.
1970.03.08.	Makariosz, a g�r�gkeleti egyh�z metropolit�ja, a Ciprusi K�zt�rsas�g els� eln�ke. Helikopter�t egy h�ztet�r�l vett�k t�z al�, de csup�n k�nnyebb s�r�l�st szenvedett.
1970.03.09.	Ralph E. Faetherstone �s William Herman (Che) Payne, n�ger extr�mist�k. A kocsijukba rejtett pokolg�p v�gzett vel�k. Az aut�roncsban az FBI megtal�lta az ismeretlen mer�nyl� �zenet�t: “�n dinamittal v�laszolok a ti igazs�gtokra !”
1970.04.06.	Carl von Spreti, NSZK guatemalai nagyk�vete. Baloldali felkel�k Ciudad de Guatemal�ba hurcolt�k, s k�s�bb agyonl�tt�k, mert a korm�ny nem fogadta el az elraboltnak politikai foglyokkal val� kicser�l�s�re tett javaslatukat.
1970.10.17.	Pierre Laporte, kanadai munka�gyi miniszter. Egy F. Simard nev� di�k �lte meg. A Quebec felszabad�t�s��rt k�zd� sz�ls�s�ges szeparatista front tagjai rabolt�k el, �pp�gy, mint az angol diplomat