Drgakvek
A drgakvek tmegt kartban mrik. 1 kart = 0,2 gramm. A kart aranynl mst jelent. Ott az aranytartalom szzalkra utal. A 18 kartos 75%-os aranytartalmat jelent, mg a 14 kartos 58,33%-os aranytartalmat.
A drgakvek kzl szpsgben s rtkben minden bizonnyal a gymnt ll az elsõ helyen, amely nem ms, mint elemi, kristlyos szn. Nagy kemnysge azzal van sszefggsben, hogy minden sznatom 4 kovalens ktssel kapcsoldik 4 msik sznatomhoz. A gymntot legtbbszr folymedrekbõl mossk ki, akrcsak az aranyat. Kõzetekben csak Dl-Afrikban s Oroszorszgban fordul elõ. A gymntbl csiszolssal ksztik a brilinst. Ennek 68 lapjt olyan szgûre csiszoljk, hogy az ebbe belpõ fnysugarak a tbbszrs visszaverõds s trs utn kilpve csodlatos fnyszrsak. A vilg egyik legnagyobb, fl kg tmegû gymntjt 1905-ben talltk meg egy dl-afrikai bnyban.
A gymnton kvl mg sok drgakõ s fldrgakõ ismert. Gynyrûek a CaCO3 sszettelû kalcit kristlyok, a gipszkristlyok s a SiO2kvarc kristlyok (hegyi kristly, mely elnevezs a rmaiaktl szrmazik, akik az Alpokbl vittk haza Itliba). Ezek fehr sznûek, amennyiben nincs bennk egyb sszetevõ. Azonban a kristlyosodsi folyamat nemegyszer olyan oldatbl trtnik, amely egyb anyagot is tartalmaz. Ez ltalban mr ms sznt ad a kristlynak, ennlfogva pazar sznekben kerlhetnek elnk. Az ametiszt mangn- s vasvegyletekkel szennyezett kvarc. Az ibolyaszn klnbzõ rnyalataiban fordul elõ.
A korund alumnium-oxid (Al2O3. Szntelen, ttetszõ fajtja a nemeskorund, amelyet drgakõnek is hasznlnak. A kevsb szp svnyokat nagy kemnysgk miatt csiszolanyagknt alkalmazzk. A zafr vas- s titn-oxiddal, a rubin pedig krm-oxiddal szennyezett Al2O3.
A szilrd fldkreg legnagyobb rszt alkot alumnium-sziliktok kzl a legszebb s ritka svnyok is rtkes drgakvek. Ilyen a topz, amelyben krm-oxid s vas-oxid szennyezs is van, amelytõl ltalban srgs sznû. |